A tündér képzeletbeli női alak, gyakran földöntúli lényként
játszik szerepet főleg mesékben és legendákban
Magyarországon a tündér elsősorban a Dél-Alföldön,
Dunántúlon, fordult elő. Ezen területeken hiedelmek szerint
a tündérek fiatal, hosszú hajú, általában gyönyörű nők.
Előszeretettel énekeltek, zenéltek és
olykor nagy táncmulatságokat csaptak
Írországban azt tartják, hogy aki szépen tud zenélni, az láthatja a tündéreket és megérti nyelvüket. Hiedelmek szerint az első hangszert is a tündérek hozták magukkal, még istenek formájában. Egy hárfát.
A tündérek által sugallt zene közvetítésének másik fő instrumentuma a fuvola. Ezzel lehetett ugyanis a legjobban lejátszani azokat a különleges díszítő hajlításokat, melyeket a sean-nós énekesek használtak.
A tündérek az irodalomnak is részévé váltak, példul megtalálható Vörösmarty és Petőfi Sándor költészetében is
Szóval, mint modottam a tündérek az irodalom részévé váltak, igaz csak parányira, főleg a gyermekek részére írt mesék világát sajátították ki.
Aztán beférköztek a komolyabb műfaj perifériájára,
esetleg kicsit beljebb is.
Bizony előfordulnak a klasszikus irodalom jeles képviselőinek műveiben.
Nah, álljon itt néhány szűkszavú idézet,
névvel és félmondattal
Jókai Mór: Török világ Magyarországon
"tündérekről valaha, kik a korallzátonyos sziklákra kiülnek, hol az örvénylő hullámok alatt a tengercsodák palotái vannak, s énekléseikkel odacsalják a hajósokat a százfejű Rok fogai közé? ? Ez énekes tán egy volna azon tündérek közül? ? kérdé elborzadva Majmun."
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai
"tündérekről, kik tűzben, vízben, felhőben megjelennek Ali előtt, hogy őt megtanítsák aranyat csinálni. Úgy féltette tőlük Alit: ha egyszer össze találnák tépni. És Ali bebizonyítá mindig Eminah előtt, hogy mondása nem üres rege, mert mikor másnap azután visszatért, egész kosarakkal hozták utána a néma eunuchok a készített aranyat és drágaköveket"
E. T. A. Hoffmann: Diótörő
"tündérekről, akik csodát is tudnak tenni? Ilyen tündér az én anyám is, mégpedig a leghatalmasabb a világon. Trónusa tündöklő, mint a tiszta gyémánt és illatos, mint a liliom, a szegfű és a rózsa. Amint anyám a trónra lép, megpendülnek az aranyhárfák, és madarak énekelnek"
J.M.Barrie: Peter Pan a Kesington parkban
"?imondhatatlanul nehéz megtudni valamit is a tündérekről meg a manókról, de egy dolog biztos: ahol gyermekek vannak, ott vannak ők is."
Helen Keller: Csöndes, sötét világom
"tündérekről és manókról, a hősökről és furfangos medvékről elmondott meséimet hallgatták, kedves emlékeim közé tartoznak. Chamberlin úr bevezetett a fák és vadvirágok titkaiba, olyannyira, hogy végül hallani véltem, ahogyan csörgedezik a nedv a nagy tölgyfa ereiben és ahogyan ugrándozik a napsugár egyik levélről a másikra."
Walter Scott: Kenilworth
"tündérekről, szerelmi varázslatról, meg nem is tudom, miről van szó... de az biztos, hogy gyönyörűek, bármennyire el is maradnak, hisz el kell maradniuk, a tárgytól, melybe merészen belevágnak... "
Shakespeare: A Szentivánéji álom
című darabjából,ugye emlékezetes a tündérek dala, ami én mondom tök aranyos (mintha csak gyermek vetné papirra a bolondos szavakat)
"kettősnyelvü pettyes kígyók, tüskedisznók, innen el; félre undok poc, vakondok, asszonyunkhoz ne közel! philoméla dalabáj zengje lágyan: lullabáj lulla, lulla, lullabáj, semmi bű semmi bá, asszonyunkra itt ne szállj; jó'tszakát, lullabáj ...."
